„Kozmikus egységesség a világ sokféleségében” – interjú Nádori Lídiával, A világ legszebb mondái fordítójával

„Kozmikus egységesség a világ sokféleségében” – interjú Nádori Lídiával, A világ legszebb mondái fordítójával


Katherine Neuschaefer A világ legszebb mondái című kötete széles kitekintést nyújtó válogatás, melyben a legszebb északi, kelta, sumér, görög-római, germán, egyiptomi regék és mondákat ismerhetik meg a gyerekek, könnyen befogadható, mégis izgalmas formában. E különleges, átfogó gyűjtemény kiadónknál Nádori Lídia irodalmi igényű fordításában jelent meg. Ebből az alkalomból készítettünk vele interjút, melyben személyes élményeiről is beszámol.

Mit gondoltál először a szövegről, amikor még csak lektorálásra kaptad meg a kiadótól?

Amikor először olvastam a könyvet, két dolog tűnt fel. Az egyik, hogy a szerző számomra nagyon rokonszenves módon egyszerűen, ugyanakkor nyelvileg igényesen fogalmaz. A történetek jól követhetőek, a stílus komoly, de nem komolykodó. A másik, hogy a világ mondáinak kimeríthetetlen tárházából tudatosan olyan elemeket választott, amelyek rímelnek egymásra. Az ismétlődések arra hívják fel a figyelmet, hogy lám: egymástól távol élő népek mennyire hasonlóan képzelték el az isteneiket és félisteneiket. Hatalmasnak és hatalmaskodónak. Mindenhatónak és esendőnek. Hősiesnek és kicsinyesnek.

Volt olyan mondakör, vagy részlet a kötetben, amelynek a fordítása nehézséget okozott? Amennyiben igen, melyik és miért?

Ha volt nehézség, az nem kötődött valamelyik mondakörhöz, inkább általános volt, és nem is nehézségnek, hanem feladatnak nevezném: ügyelni a mitológiai elnevezések helyes, a magyar kultúrában bevett változatának használatára. A történetek fiatal olvasói és hallgatói ne csak szép meséket kapjanak, hanem megbízható tudást is. Érezhető volt ugyanez a szándék a szerzőnél, nekem pedig az volt a feladatom, hogy ezt a szándékot továbbvigyem a magyar változatba. Ha mégis maradt benne tárgyi tévedés, az egyedül az én felelősségem.

Baldr

Van bevált munkamódszered a fordítás során? Hogyan állsz neki egy szövegnek?

Semmi extra módszerem nincs. Elolvasom a könyvet. Tájékozódom a szerzőjéről. Elkezdem fordítani, egyszerűen az elejétől, minél lendületesebben. Végigmegyek az egész könyvön így. Közben persze mindennek utánanézek. Utána várok egy kicsit, és kezdem elölről: a közben eltelt idő megérleli a szöveget, nekem a második olvasásnál-korrigálásnál csak figyelnem kell, hogy megszólal-e, hol bicsaklik meg a hang, hol vannak hibák. Utána elküldöm a szerkesztőnek, bízva benne, hogy gondos kezekbe kerül.

Szerinted miért fontos, hogy a gyerekek is megismerjék a különböző mondaköröket?

Először is azért, mert hihetetlenül élvezetesek és izgalmasak. Időnként kifejezetten humorosak.
Máshol tragikusak. Másodszor azért, hogy lássák, érezzék: a sok különbözőség mellett mennyire hasonlóak vagyunk mi emberek az észjárásunkban, és hogy életünk fordulópontjai, különbözzenek bármennyire a rítusaink és a szokásaink, mégis mennyire ugyanazok. Harmadszor pedig azért, mert a világirodalom – ideértve a drámairodalmat – nem volna érthető ezeknek az alaptörténeteknek az ismerete nélkül.
Artus

Van személyes kedvenced az általad fordított mondák vagy mondakörök között? Ha igen, melyik és miért?

Artus királyét tartottam a legizgalmasabbnak, legösszetettebnek, mert ebben a mondakörben, ahogy a Szent Grálnak a felszakadó felhők között megcsillanó fénye,
úgy hasít a kereszténység a kelta mitológia világába. Úgy tudom, a kelta mitológia megszüntetve őrződött meg a keresztény szerzetesek jóvoltából: minden motívuma csak azt szolgálja, hogy a kelta mondakör a kereszténység mint „valódi fény” előképe legyen. Ez persze mélyen igazságtalan az ősi kelta mondavilággal szemben, de hát hol van a Földön igazság? A végeredmény mindenesetre a legizgalmasabb szinkretizmus.

Szerzőként milyen szempontokat tartasz fontosnak egy mű fordítása során?

Fontos, hogy átgondolt és kiérlelt legyen a stílus, a történetszövés, a karakterek összessége.
A gyerek- és ifjúsági irodalom tagadhatatlanul alkalmazott műfaj, amennyiben a szerzőnek tekintettel kell lennie a célcsoportra, amely egy többé-kevésbé meghatározható korcsoportot jelent. Fordítóként pedig ugyanehhez kell alkalmazkodnom.
HéraklészMit üzensz A világ legszebb mondái jövőbeli olvasóinak?

Hogy élvezzék a kozmikus egységességet a világ sokféleségében.

 

Rendeld meg a kötetet itt: A világ legszebb mondái

Fotó: Kincses Gyula
Illusztráció: Bölecz Lilla