„Ha egy lány elolvassa a könyvet, nyitott lesz arra a lehetőségre, hogy belőle is tudós legyen.” – interjú Kertész Edinával, A lány, aki csillagász lett szerzőjével

„Ha egy lány elolvassa a könyvet, nyitott lesz arra a lehetőségre, hogy belőle is tudós legyen.” – interjú Kertész Edinával, A lány, aki csillagász lett szerzőjével


Híres magyarokat bemutató életrajzi-sorozatunk legfrissebb, október végén megjelenő részéből az első magyar női csillagász, Balázs Júlia izgalmas életét ismerhetik meg a kisebbek. Kertész Edina Hugonnai Vilma első magyar orvosnő után ismét egy rendhagyó életutat mutat be nekünk A lány, aki csillagász lett című kötetében, melyet Bölecz Lilla illusztrált. Hogyan álmodozott a kislány Balázs Júlia a különböző csillagképekről? Milyen felfedezést tett az első magyar női csillagász? A szerzővel készített interjúnkból ezekre a kérdésekre is választ kaphattok!
Hugonnai_tordeles.indd

Az első magyar orvosnő, Hugonnai Vilma története után első magyar női csillagász, Balázs Júlia életét írtad meg mesés, a kisebbek számára is érthető és élvezhető formában. Hol hallottál Balázs Júliáról, és miért éppen rá esett a választásod?

Mostanában nagyon érdekel a csillagászat, és mindaz, ami körülvesz bennünket. Percenként körülbelül 2000 kilométert teszünk meg száguldva az űrben, és eközben nyugodtan esszük a reggeli zabkásánkat. Ez szerintem nagyon mulatságos, izgalmas gondolat, és ad némi távlatot ahhoz, ahogy a csip-csup gondjainkat szemlélhetjük. Balázs Júlia nevével akkor találkoztam, mikor egy picit beleástam magam a hazai csillagászat történetébe. És mivel amúgy is érdekelnek a női sorsok, köztük a női tudóssorsok is, kézenfekvő volt, hogy róla írjam a következő könyvem. Igyekszem olyan nőkről írni, akik a maguk területén az elsők voltak, ahogy Hugonnai Vilma is.
A lany_aki_csillagasz lett
Mi fogott meg a legjobban Balázs Júlia életútjában?

Az, hogy egy csillagvizsgálóban élt a családjával: négy gyermekével, férjével és a többi csillagásszal, akiknek a családja szintén ott élt. Egy elzárt közösség volt ez, amit a csillagászat kötött össze. Kecskéket, nyulakat tartottak, és zöldséget termesztettek a nagy kertben. Lenyűgöző lehetett ott felnőni. És az is lenyűgözött, ahogy Júlia élt: nappal a háztartást vezette és a négy gyerekről gondoskodott, éjjel pedig csillagászati megfigyeléseket nézett. Mindig is azt éreztem, hogy túl keveset beszélünk a női tudósokról. Most a Naphegy Kiadónak köszönhetően olyan nagy szerencsém volt, hogy írhattam egy női csillagászról.

Összefoglalnád, mit is takar pontosan a Balázs Júliáról elnevezett elmélet?

Az elmélet a változócsillagokkal kapcsolatos. A legtöbb csillagnak állandó a fényessége (például a mi Napunknak is), de a változócsillagoké emberi idővel mérve is rövid idő alatt változik, van, amelyik néhány óra alatt, mások több év alatt. Detre László és Balázs Júlia a rövid periódusú, ún. RR-Lyrae és delta Cephei változócsillagokat és a fényváltozás okait vizsgálták. Balázs Júlia Bambergben adta elő az elméletét 1959-ben egy konferencián. Az elmélet a fényességváltozás okát világítja meg.

Ha jól tudom, ezúttal is alapos kutatómunka előzte meg az írást. Mesélnél egy kicsit erről?

Utána kellett néznem alapvető csillagászati fogalmaknak, így sokat olvastam a témában a laikusok számára írt ismeretterjesztő műveket. És volt alkalmam Júlia két gyermekével, Detre Villővel és Szabolccsal hosszan elbeszélgetni, akik rengeteget meséltek az édesanyjukról és a korszakról, fényképeket mutattak és türelmesen válaszoltak a kérdéseimre. Zsoldos Endre csillagász pedig körülvezetett a Sváb-hegyi csillagvizsgálóban, így személyesen is körbejárhattam a könyv helyszínét.
A_lany_aki_csillagasz_lett_01

Hogyan találtad meg Balázs Júlia leszármazottait? Mit találtál a legérdekesebbnek a tőlük hallott információk közül?

Detre Szabolcsot találtam meg elsőként, aki testvérével, Zsolttal együtt olimpiai bronzérmes vitorlázó, és ma is aktívan vitorláznak, emellett pedig építészeti irodát működtetnek, ezen keresztül sikerült velük és testvérükkel felvenni a kapcsolatot. Minden nagyon érdekelt, amit meséltek, például az édesanyjuk gyerekkoráról. Júlia középosztálybeli budapesti családba született, amikor szokás volt vidékre vagy külföldre küldeni a gyerekeket bentlakásos iskolába. Júlia is egy leánynevelő intézetbe járt általános iskolába, Mezőtúron. Azt hiszem ez például ma egyáltalán nem tekinthető átlagosnak, de a történet összes szereplőjéről lehetne a mai szemmel már különös dolgokat mesélni. Igyekeztem mindet beleírni a történetbe, és éppen az úgynevezett „oral history”, a családban keringő történetek hatására lett szerintem különösen érdekes és emberközeli a könyv, mint például az a történet, mikor a csillagdát megszállták a szovjet katonák, és Júlia egy konyhában főzött az egyikükkel. Vagy az a történet, ami végül nem került be a könyvbe, hogy Júlia anyukája idősebb korában mackókat varrt, és ezek a játékmackók az Úttörő Áruház kirakatában ültek.

A lány, aki csillagász lett című kötetet Bölecz Lilla illusztrálta. Hogy zajlott a közös munka?

Régóta álmodoztam arról, hogy együtt dolgozzak  Lillával, és, ha lehet, egy csillagászati témájú könyvön, úgyhogy ezzel tényleg egy nagy álom vált valóra. Még nem is ismertük egymást, mikor vettem tőle egy reprodukciót, ami gyönyörű bogarakat ábrázol, a mai napig ott lóg az ágyam felett, és minden nap megcsodálom. Úgyhogy nagy boldogság volt vele dolgozni, ráadásul érdeklődő, nyitott és nagyon türelmes, amire szüksége is volt, mert nagyon sok mindennek kellett utána néznie. Elmentünk együtt a Sváb-hegyi csillagvizsgálóba, ahol még csillagokat is néztünk, aztán pedig a kész szöveghez készített képeket. És én mindegyiket lenyűgözőnek találtam. Rögtön az előzékoldal csillagképeket ábrázol, amit hosszú percekig tudok nézegetni. Én például azelőtt nem tudtam, hogy létezik Unikornis csillagkép, hát most már ezt is tudom. Lilla rengeteg gyönyörű és pontos apró részletet tett a képekre, és biztos vagyok benne, hogy a gyerekek órákig fogják csodálni ezeket.
A_lany_aki_csillagasz_lett_02Mi szerinted Balázs Júlia életének legfontosabb üzenete a célcsoport számára?

Szerettem volna a gyerekeket egy kicsit visszavezetni a nem is olyan régi múltba. Egy emberöltőbe belefért egy világháború, egy forradalom és a szocializmus: a mi nagyszüleink, szüleink mindezen átmentek. Csupán néhány generációval ezelőtti időszakról beszélünk, és szerintem túl ritkán van szó erről. Azt is szerettem volna bemutatni, hogy milyen volt egy tudós nő élete a huszadik század közepén, mert nagyon nehéz dolga volt. És egy kicsit azt is remélem, hogy ha egy lány elolvassa a könyvet, nyitott lesz arra a lehetőségre, hogy belőle is tudós legyen.

 

Illusztráció: Bölecz Lilla