„Mondókázás közben mélyül a szülő-gyermek kapcsolat” – interjú Halász Andrea gyerekpszichológussal

„Mondókázás közben mélyül a szülő-gyermek kapcsolat” – interjú Halász Andrea gyerekpszichológussal


Kiadónk tematikus népimondóka-sorozatának első kötetében számoló, kiszámoló, hintáztató népi mondókákat ismerhetnek meg a kisebbek, melyek nemcsak önfeledt játékra nyújtanak lehetőséget, de a korai fejlesztésben is óriási szerepet játszanak. De hogyan és milyen körülmények között érdemes alkalmaznunk őket? Pontosan milyen jótékony hatásait ismerjük a korai fejlesztésben? A mondókák pozitív hatásairól a kötet előszavát is jegyző gyerekpszichológus, Halász Andrea mesélt nekünk.

Kérlek, mesélj kicsit magadról! Hogyan lettél pszichológus és miért döntöttél úgy, hogy az egyetem elvégzése után gyerekekkel szeretnél foglalkozni?

Az érettségi évében döntöttem el, hogy pszichológus leszek, előtte jogi pályára készültem. Vágytam rá, hogy segítő szakmám legyen, mert  korábban egyfelől én is sok ilyen jellegű segítséget kaptam, másfelől mert abban az időben a lélektan volt az, ami mindenekelőtt megfogott és érdekelt. Az egyetemi évek alatt önkéntesként dolgoztam különböző területeken (felnőtt pszichiátriák, óvodák, általános iskolák), önismeretre jártam, és ez a sok különféle tapasztalat együtt hozta a felismerést, hogy gyerekekkel szeretnék foglalkozni. De ilyen esetben mindig sok munka van a felnőttekkel, szülőkkel is. Megfogott a gyerekekkel való munka komplexitása, az érzékenységük, a játékosságuk, és az, hogy egy korai életszakaszban tudok nekik segíteni.
Halász AndreaFotó:Kőfaragó Zsuzsi fotó&grafika

Milyen képzéseken vettél részt? Hol dolgoztál korábban?

Az első munkahelyem egy olyan gyermekotthon volt, ahol értelmükben akadályozott állami gondozott gyerekekkel foglalkoztam. Később óvodákban, majd a kislányom születése előtt nevelési tanácsadóban dolgoztam. A gyerekekkel való munka során jöttem rá, hogy mennyi mindent nem tudok még, milyen jó lenne több módszert ismerni és alkalmazni. Ennek megfelelően folyamatosan képeztem magam az évek során.
Nagy Dia_mondoka_Úgy tudom, érdemes minél hamarabb elkezdeni a mondókázást. Mi ennek az oka?

Valóban, a mondókázás már a legkorábbi életszakaszban sokat tud adni a kisbabáknak és a szülőknek egyaránt. A legegyszerűbb mondókák, dajkarímek segítik a kisbabát az alkalmazkodásban, mert a méhen belüli ritmusosság és dallam köszön vissza általuk. Megnyugtatóak, vagy éppen felkeltik, vonzzák a figyelmet – mikor éppen mire van szükség. Az ölbéli játékok részei lehetnek, a simogatás, ringatás, dúdolás mellett, mely során mélyül a szülő-gyermek kapcsolat. Léteznek szórakoztató, oktató, nevelő mondókák, melyek segítségével játékosan sajátítanak el különféle ismereteket a gyerekek. A külvilág megismerése, az évszakok váltakozása, a számok világa csak egy-két példa a sok közül. Játékosan fejlesztik a nyelvi rendszert, gazdagítják, bővítik a szókincset, fejlesztik a ritmusérzéket.

Milyen tapasztalataid voltak gyerekekkel foglalkozó szakemberként, és immáron anyaként a mondókázással? Mikor érdemes elkezdeni?

A munkám során azt tapasztaltam, hogy a mozgással egybekötött mondókázás kiválóan támogatja a szenzoros integrációt, tehát az idegrendszer érését, adaptív idegrendszeri válaszok megjelenését ott, ahol erre szükség van. Olyan kisgyerekek, akik valamiért hárítják az érintést, vagy érzékenyek rá, szívesebben elfogadják azt a mondókázás által. Beszédindítás szempontjából is szuper eszköznek tartom. Minden kisgyereknek találtam kedvére való játékos mondókát, keményebb vagy lágyabb hangzásút, halandzsát, nyelvtörőt, vagy egyszerűbb rövid, humoros fajtát. Amikor a kislányom megszületett, hirtelen mindent elfelejtettem, amit a gyerekekről tanultam, így nem is tudatosan, hanem ösztönösen kezdtem el mondókázni pelenkázás, törölközés közben, vagy amikor oltást kapott és a figyelmét kellett elterelni. Sokat babusgattam és ringattam, és teszem ezt a mai napig mondókázással egybekötve.
szamolos_mondoka_Nagy_Dia_

Milyen helyzetekben érdemes alkalmaznunk a mondókákat?

Azt gondolom, szülőként akkor a legszerencsésebb a mondókák alkalmazása, amikor a pici nyűgös,  szeretnénk elterelni a figyelmét vagy épp felkelteni, mutatni, tanítani szeretnénk neki valami újat, humorosat, kedveset, érdekeset, illetve, ha ilyen módon is jól esne babusgatni őt. Később pedig játékkal, játékos tanulással egybekötve. Persze mindezt akkor, ha természetesen jön belőlünk és a szülőnek is öröm. Ezek  a kötetek, többek között az Egy kismadár kettőt lép című kötet is például azért nagyon jó, mert eszközt ad arra az esetre, ha valaki nem jártas a mondókázásban, illetve újabb mondókákat is megtanulhatunk belőlük.

A mondókáknak milyen jótékony hatásai ismertek fejlesztésben? Mely készségek fejlesztésére alkalmasak?

A mondókázás fejleszti a humort, a kreativitást, a képzelőerőt és a ritmusérzéket. Pozitívan hat a nyelvi rendszerre, a szenzoros integrációra. Fejleszti a memóriát. Új ismereteket ad a szavak, fogalmak, kifejezések szintjén, könnyen és játékosan ismerhető meg általa a külvilág.

 

Illusztráció: Nagy Diána
Fekete-fehér fotó: Kőfaragó Zsuzsi fotó&grafika
Színes borítófotó: Strommer Gergely