Miért fontosak a példaképek? – Interjú Boldizsár Ildikóval, A fiú, aki Varjúvárról álmodott című kötetünk szerzőjével

Miért fontosak a példaképek? – Interjú Boldizsár Ildikóval, A fiú, aki Varjúvárról álmodott című kötetünk szerzőjével


Életrajzi-sorozatunkban már olvashattatok az első magyar orvosnőről, Hugonnai VilmárólBartók Béla zeneszerzőről, Balázs Júliáról, az első magyar női csillagászról, a júniusban megjelent részben pedig Boldizsár Ildikó mesélte el Kós Károly polihisztor életét.  A könyv júniusi online bemutatóról készült videót itt tudjátok megnézni: Boldizsár Ildikó: A fiú, aki Varjúvárról álmodott című könyvének online bemutatója.

Korábban már írtál egy cikket a híres magyarokat bemutató életrajzi sorozatunkról Szerencselovagok és photoshopolt szépségek. Mi történt a példaképekkel? címmel a Libri Magazin oldalára. Kifejtenéd a cikk nyomán, hogy szükség van-e a kisebbeknek példaképekre? Amennyiben igen, miért?

Én azt gondolom nemcsak a kisebbeknek van szüksége példaképekre, hanem a felnőtteknek is. Egy ideje sokat gondolkozom azon, hogy eltűntek azok az emberek, akik példát mutathatnának. Akik megmutathatnák, hogyan állhatnánk helyt nehezebb helyzetekben. Amikor megismertem a kiadó életrajzi-sorozatát, az tetszett, hogy csupa olyan embert mutattatok be, akik nehéz helyzetekben is bebizonyították, hogy mit jelent embernek lenni, hogyan lehet valóságos, nehéz helyzetekkel megküzdeni, végigvitték azt, amit megkívánt tőlük az adott helyzet, és képesek voltak cselekedni. Ebben a világban, ahol a celebség, az eszménykép és a példakép teljesen összecsúszott, illetve szét sem választódott igazán, nagyon nagy szükség lenne az olyan emberekre, akik az egész életükkel hitelesek tudnak lenni, példát tudnak mutatni. Mert amíg egy eszménykép, egy celeb egy adott területen tehetséges, de nem igazán tudunk róla semmit, addig egy példakép az egész életével hiteles tud lenni.
A fiu, aki Varjuvarrol almodott_naphegy kiado

Szerinted miért ideális példakép Kós Károly?

Azért, mert az egész élete arról szólt, hogy igaz emberré váljon. Hűséges volt önmagához, hűséges ahhoz a nemzethez, amihez tartozott, a családjához, az álmaihoz, az elképzeléseihez. Nekem ez a hűség nagyon fontos.

Hogyan ért a felkérés, hogy Kós Károlyról írj mesét? Mesélnél egy kicsit a közös munkáról a kiadóval? Hogyan kell elképzelni a folyamatot?

Emlékszem, pont Vízkereszt napja volt, amikor megkerestetek. Épp előtte pár nappal fogadtam meg, hogy idén nem írok könyvet. Amikor január 6-án megérkezett a leveled, egyből elvetettem az ötletet, de ugyanakkor annyira izgatott ez a téma, hogy levettem a Kós Károly életéről szóló kötetet a polcomról, ami annyira magával ragadott, hogy egy éjszaka alatt el is olvastam. Másnap felhívtalak, hogy akkor ezt mégiscsak elvállalom, mert van róla mit mondanom. Ezt többször is megbántam azóta.

Miért?

Mert 94 évig élt, és nem voltak üresjáratok ebben a 94 évben, ugyanakkor meg volt adva, hogy 20 000 karakterben kell összegeznem az életrajzát. Nagyon nehéz volt úgy megírni, hogy igazodjon a meglévő sorozathoz a megszabott karakterszámban és ugyanakkor 6-8 éves gyerekeknek szóljon. Nem könnyű Trianonról és a Kós Károly életében meglévő politikai háttérzajról ennek a korosztálynak írni.

Mi alapján döntötted el, hogy ebből az óriási életműből mit fogsz beleszorítani a rendelkezésedre álló 48 oldalba?

Kijegyzeteltem a forrásokat, amelyekből három másik ehhez hasonló terjedelmű könyvet meg lehetett volna írni. Szerencsére úgy látom, hogy végül nem maradt ki belőle semmi. Nem tartottam volna korrektnek, ha kihagyok valamit, ezért inkább az arányokon változtattam, valamint azt próbáltam megtalálni, ami az egész életében jelen volt. Nem az eseményekre koncentráltam, hanem az események mögött lévő emberre, a pszichére, a jellemére, ami végigvitte őt kicsi korától egészen idős koráig. Ez pedig egyrészt a kíváncsiság, másrészt a másik iránti tisztelet volt.
Fiu-aki-varjuvarat-epitett_01-48(6).indd

A Naphegy Kiadó életrajzi-sorozatában rendre példaértékű magyarokat mutat be. Szerinted Kós Károly élete miért tekinthető példaértékűnek? Életútjának mely motívuma a leginkább magával ragadóbb?

Van róla egy történet, amit nagyon szeretek. Amikor annak idején mindenki menekült Erdélyből, a Pestről Erdély felé induló vonatok üresen robogtak a síneken, ő pedig elcsípett egy utolsó olyan vonatot, ami még Erdély felé ment. Ő egyedüliként felszállt rá. Csodálatosnak tartom, számomra ez a történet tökéletesen jellemzi Kós Károlyt. Amíg mindenki menekül a másik irányból, ő felül az ellenkező irányba. És itt nem a nemzeti hovatartozás a lényeg, hanem az, hogy ő tulajdonképpen mindenkivel egyedül szembement. És ezt nagyon szeretem.

A történetben óhatatlanul szóba kerül az I. és a II. Világháború, valamint Trianon. Hogy lehet ezekről az időben nagyon távoli történelmi eseményekről úgy írni a 6-8 éves korosztálynak, hogy mégis megértsék és átérezzék ezen események súlyát?

Ez volt tulajdonképpen a legnehezebb, itt majdnem feladtam. Fontos megmutatnom, hogy Bertóthy Ági illusztrátor nagyon bátran és zseniálisan beletett egy egy térképet Trianonról. Ági pontosan érezte, hogy kell megtámogatni a szöveget ezzel az illusztrációval!

„Amikor Károly hazaérkezett, tanári kinevezés várta Pesten: az Iparművészeti Főiskola építészeti tanszékére hívták tanítani, de ezt az állástnem fogadta el. Szomorú oka volt ennek, nehéz még elképzelni is! Egy gyászos napon, amikor Kós Károly felébredt, sok millió emberrel együtt már nem magyarországi lakos volt többé. Az első világháború után Erdélyt Romániához csatolták, és az ott élő magyarok hirtelen, egyik napról a másikra egy idegen országhoz tartoztak… Ezt úgy képzeljétek el, hogy megváltoztak az országhatárok, megváltozott a falvak és a városok neve, de szerencsére az emberek szívét nem lehetett megváltoztatni vagy lecserélni! Az elcsatolt részeken élő magyar emberek a mai napig magyarnak vallják magukat, magyarul beszélnek, és őrzik a magyar meséket, népdalokat, táncokat. Így volt ezzel Kós Károly is, de tudta, hogy a nehéz sorsú magyaroknak sok támogatásra lesz szükségük. Ezért amikor döntenie kellett, hogy a biztos professzori állást meg a gondtalan életet és jövőt választja-e Pesten, vagy a teljes létbizonytalanságot Erdélyben, határozott döntést hozott. Azt válaszolta a főiskola igazgatójának, hogy Erdélyben nagyobb szükség van rá, mint Budapesten. És valóban Erdélyben maradt, ahonnan élete végéig el sem mozdult.”
Fiu-aki-varjuvarat-epitett_01-48(6).inddKérlek meséld el, hogyan keresztelték el Varjúvárnak Kós Károly otthonát Sztánán?

Igen, ez nagyon izgalmas, Kós Károly egyik rokonától hallottam a történetet. Nem Kós Károly adta ezt a nevet a Sztánán található háznak, hanem az történt, hogy amikor odaköltöztek, a felesége, Balázs Ida asszony egy törött lábú varjút talált az udvaron, amit felnevelt, ápolt, gyógyított, táplált, felerősített. Amikor ez a varjú meggyógyult, nem ment el onnan, hanem folyton a házuk körül röpködött, és idővel még több varjú csatlakozott hozzá, a végén sokan voltak, és az emberek a faluban ezért nevezték el a házat Varjúvárnak.

A következő részben Kertész Edina meséli Szabó Magda írónő életét. A kötet 30% kedvezménnyel előrendelhető itt: A lány, aki szavakkal varázsolt

 

 

Borítófotó: Valuska Gábor